árgyelán ágnes

Kiszámoltuk: milliókat kaszálhatsz az állam új nyugdíjtermékével

Rengeteg pénz ütheti a markát annak, aki időben elkezd nyugdíjra gyűjteni, várhatóan nem lesz ez másképp a jövő évben piacra kerülő nyugdíj-előtakarékossági kötvénnyel sem. Bár a konstrukció sok részletét még nem ismerjük, igyekeztünk utánaszámolni annak, hogy a kamat és a megtakarítási idő függvényében mennyi lehet az annyi. Az, aki már a húszas éveiben elkezd havi 20 ezret félretenni, 40 év múlva közel 30 milliót vehet kézhez 5%-os hozam mellett.

Indul az új magyar ingatlansztori: erre figyelj, ha beszállnál

November végén jelent meg egy kormányrendelet-módosítás, amelynek értelmében az ingatlanalapok szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) részvényeit is megvásárolhatják. A Portfolio által megkérdezett szakemberek többnyire pozitívan értékelték a változást, miután a SZIT-ek működését jelentősen megkönnyítheti és az ingatlanalapok is új befektetéssel bővíthetik a portfóliót. A jellemzően kisebb likviditás és ezzel párhuzamosan a kockázatok növekedése ugyanakkor bizonytalansági tényező marad, emiatt könnyen lehet, hogy a SZIT-részvényekre fókuszáló új ingatlanalapok jönnek létre Magyarországon.

Hiába az állami ingyenpénz a nyugdíjra, a szegényebb magyarnak ettől nem lesz jobb

Az OECD legfrissebb, nyugdíjrendszerekre vonatkozó tanulmánya szerint a magyar nyugdíjasok a nyugdíj előtti keresetük mintegy 60%-át kapják meg nyugdíjként, ami a vizsgált országok között nagyjából középmezőnyt jelent. A tanulmány kitér a pénzügyi ösztönzők szerepére is a nyugdíjcélú megtakarítások elősegítésében, és bár vannak olyan országok, ahol az alacsonyabb jövedelműek ebből jobban profitálnak, Magyarországról ez nem mondható el.

Megéri még nyugdíjra gyűjteni? Teljesen átírja a rendszert az új adócsomag

Teljesen átszabja az önkéntes pénztári befizetések eddigi rendszerét a kormány. Jövőre ugyanis a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás és az adomány is bérként adózik, ami miatt az eddiginél kevesebb pénz landolhat majd a pénztártag zsebében. Ezt csak részben kompenzálja, hogy 2019-től a munkáltatói befizetések után is jár a 20%-os adó-visszatérítés, ahogy ez eddig az egyéni nyugdíjtakarékosságnál is létezett. Mostani cikkünkben annak jártunk utána, mennyivel jár jobban vagy rosszabbul az önkéntes pénztári tag és a munkaadó az új szabályokkal és mit hozhat mindez az önkéntes pénztári befizetéseknél a jövőben.

Kiderült: 2000 milliárdnyi lakossági állampapír van ismeretlen kezekben

Nem csökken a különbség az MNB háztartások kezében lévő állampapírokról és az ÁKK lakossági állampapírokról szóló kimutatása között, a harmadik negyedéves adatok szerint közel 2000 milliárd forintnyi állampapír nem a háztartások kezében van. Pedig az utóbbi időben kizárták az intézményi befektetőket a lakossági állampapírok piacáról, emelték a rövidebb futamidejű konstrukciók kamatát és még lakossági állampapír-visszavásárlási aukciót is tartott az ÁKK a bankoknál.

Mi lesz az abszolút hozamú alapokkal? - Megszólal Zsiday, Szalma, Büki

Az abszolút hozamú alapok mintegy harmada tudott idén eddig pozitív hozamot felmutatni, ami azért meglepő, mert még a legkeményebb válságévekben is jobb teljesítményeket láthattunk a profiktól. Három portfóliómenedzsert, Zsiday Viktort, Szalma Csabát és Büki Andrást kérdeztük arról, mi az oka az alapok gyengélkedésének, mi lehet jó befektetési stratégia, milyen piacmozgató események jöhetnek még idén és van-e még értelme abszolút hozamú alapokba tenni a pénzt.

Megismétlődik 2008? Minden, amit a futótűzként terjedő ingatlanőrületről tudni akartál

Kezdjünk egy jó hírrel: a piaci előrejelzések alapján idén is jelentősebb értéknövekedés várható az ingatlanpiacon, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az idei hozamok is vonzóak legyenek az ingatlanalapokban. Rossz hír viszont, hogy előbb-utóbb lesz egy kisebb vagy akár komolyabb visszaesés, és akkor nagyon nem lesz mindegy, milyen ingatlanalapban tartjuk a pénzünket. Merthogy elképesztő pénzek áramlanak hónapról hónapra ingatlanalapokba, miközben a befektetők többsége valószínűleg nem is tudja, pontosan milyen befektetések vannak ezekben az alapokban, pontosan miből jön a hozam és vajon mi lesz ezekkel az alapokkal, ha az ingatlanpiaci értéknövekedés egyszer csak látványosan lelassul. Ennek jártunk utána a két legnagyobb ingatlanalap és az egyetlen lakásalap segítségével.

Erste: sorra jönnek elő a kockázatok

Itt a magyar gazdagok friss körképe: egyre nagyobb tétben játszanak

Meghaladta a 4600 milliárd forintot a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon, az egy ügyfélre eső vagyon ezzel megközelítette a 110 millió forintot. Kezelt vagyon tekintetében az UniCredit, az ügyfélszámláknál pedig az Equilor ment nagyot fél év alatt, miközben az MKB privátbankjánál látott vagyonfelfutás elég volt ahhoz, hogy átrendezze az erőviszonyokat és a szolgáltató felérjen a legnagyobb kezelt vagyonnal bíró privátbankoknak járó dobogóra.

Egyre több a magyar nyugdíjpénz - A magánkasszák hozták a legtöbbet

Az MNB legfrissebb adatai szerint tavaly az önkéntes pénztári szektor által kezelt vagyon 84%-a koncentrálódott a tíz legnagyobb szereplőnél. Ahhoz képest, hogy a legnagyobb önkéntes kasszának számító OTP közel akkora vagyont kezel, mint a négy megmaradt magánnyugdíjpénztár összesen, a magánkasszák legnagyobb portfóliói kenterbe verték hozamok terén az önkéntes kasszákat.

A válság előtt sem volt ilyen: pénzeső a magyar befektetési profiknál

Az MNB által publikált Aranykönyv első megjelenése óta nem volt olyan nyereséges a magyar alapkezelői piac, mint tavaly, amiben a kedvező tőkepiaci környezet mellett szerepet játszhatott az is, hogy a magyar piacon a magasabb díjjal dolgozó, cserébe viszont magasabb potenciális hozamot ígérő alapok továbbra is népszerűek. Egy év alatt tovább hízott a legnagyobb vagyont kezelő alapkezelők vagyona, a 10 legnagyobb szereplő ezzel már a teljes piaci vagyon 91%-a felett őrködik.

Megvan, mibe fektesd a pénzed, ha beüt a válság

Az amerikai jegybank kamatemelési ciklusának negatív következményeit már most érzik a fejlődő piacok, az argentin peso vagy a török líra kiemelkedően veszélyeztetett, ezeken felül a dél-afrikai rand és a brazil reál lehet a következő dominó a sorban. A piacok túlfűtöttsége és a geopolitikai kockázatok mellett is folytatódhat azonban a kelet-közép-európai régió szárnyalása, a nagy kérdés az lesz, hogy a termelékenységbővülés lépést tud-e tartani azzal a béremelkedéssel, amit már most is látunk, különösen Magyarországon. A fejlődő piacokra leselkedő veszélyekről, a magyar gazdaság és a forint jövőjéről, és az ígéretesnek tűnő befektetési lehetőségekről beszélgettünk Wéber Tamással, az MKB-Pannónia Alapkezelő alapkezelési üzletágvezetőjével és Czifra Gábor portfóliómenedzserrel.

Új sláger készül nyugdíjfronton: beszivárog az ingatlanőrület?

A háztartási megtakarításokon belül továbbra is alacsony a részvénybefektetések aránya, holott a magyar tőzsdei forgalom egy jelentős részét a kisbefektetők adják. A magyarok konzervatívan, esznek, öltözködnek és takarítanak meg, de Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese szerint a tőzsdén elinduló új kezdeményezésekkel egyre több kisbefektető vesz majd bátrabban részvényeket. Szabó Sándor, az MKB Private Banking igazgatója úgy látja, a privátbanki ügyfelek sokkal merészebbek, ha részvényekről van szó, de egyre inkább szivárog be az ingatlan, mint befektetés a magyar emberek fejébe. A Portfolio-nak adott interjúban kitért arra is, hogy szerinte az ingatlanbefektetések hozhatják el a következő nagyobb dobást a nyugdíjmegtakarításoknál.

Eltűnt egy népszerű befektetés a magyar piacról - Háborognak az emberek

Január óta elérhetetlenné váltak többek között olyan amerikai tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) Európában, amelyek hazánkban is igen népszerűek voltak. Az ok az év elején életbe lépő új EU-s szabály, a PRIIPS, amely megtiltja bizonyos termékek értékesítését az európai piacon. Az európai szolgáltatók igyekeznek saját termékeikkel betömni az űrt, de sok ETF-et nem tudnak vagy nem éri meg nekik legyártani, az EU-nak pedig úgy tűnik, esze ágában sincs könnyítést bevezetni. Megkérdeztük a hazai brókerpiaci szereplőket az alternatív befektetési lehetőségekről, és a BÉT is elárulta, milyen újdonsággal rukkol elő ősszel.

Az ingatlanmánia vethet véget a magyarok állampapír-imádatának?

Bár láthatóan csökken az állampapírok növekedési üteme a háztartások értékpapírvagyonán belül, továbbra is ez a legnépszerűbb kategória a magyaroknál: június végén közel 5300 milliárd forintnyi vagyont tartottak a háztartások állampapírban, ennek többségét fix kamatozású konstrukciókban. Érdekesség, hogy az állampapírok mellett az utóbbi fél évben csak a részvények tudtak látható keresletet felmutatni. Mindeközben szép csendben jönnek fel az ingatlanalapok is: június végével 820 milliárd volt ezekből a háztartásoknál, az elmúlt három évben az ezekben kezelt háztartási vagyon fél éves növekedési üteme mindig meghaladta az állampapírokét.

Arculcsapás a nyugdíjra gyűjtőknek: idén nem lesz pénzeső

Nincs jó hírünk azoknak a nyugdíjra készülő magyaroknak, akik önkéntes és/vagy magánnyugdíjpénztárakban gyűjtenek nyugdíjas éveikre: július végével bezárólag idén csak egyetlen önkéntes pénztári portfólió tudott 4% feletti hozamot felmutatni, 1% felett ezzel együtt is csak három. A magánnyugdíjpénztáraknál még rosszabb a helyzet: csak egy olyan portfólió van, ami nem vesztett a befektetéseken, a többinél viszont nem ritka a 2% feletti mínusz sem.

Két hónap alatt közel 6%-ot is bukhatott, aki a kötvényalapokra fogadott

Nem örülhetnek a májusban és júniusban lezajló hozamemelkedésnek azok a befektetők, akik magyar kötvényalapokba tették a pénzüket, ebben a két hónapban ugyanis közel 6%-ot bukhattak. Megnéztük, mely kötvényalapok szenvedték el a legnagyobb veszteségeket, és hogy állnak most a hozamszerzéssel az egykori kedvencek. Talán már most kijelenthető, hogy az idei egy fekete év a kötvényalapok számára.

Mindenki rohanhat állampapírt venni - De miért emelnek kamatot?

A héten jelentette be az ÁKK, hogy 50 bázisponttal megemeli a kétéves vagy annál rövidebb futamidejű lakossági állampapírok kamatát. A lépés az emelkedő kamat- és inflációs környezetet, valamint a késlekedő EU-s pénzeket nézve logikus, de szembemegy az ÁKK többször hangoztatott tervével, miszerint a hosszú lejáratú papírok felé terelnék a lakosságot, ráadásul egy sok éves folyamat végét jelenti. Utánajártunk, hogy az elmúlt években egy-egy kamatemelésnek vagy kamatcsökkentésnek milyen hatása volt a lakossági papírok keresletére, hogy áll most a rövidebb és hosszabb futamidejű papírok közötti "verseny" és mi állhat az ÁKK kamatemelési lépése mögött.